
Forrás: Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság (2026. július 15.) · 2024/1275/EU irányelv (EUR-Lex)
A hét legjobbja a GreenTech-márkáktól. Ez a cikk a SolarPort Tudástárában megjelent írásra épül, és azt terjeszti ki a teljes telephelyi energetikára. A töltőpont-kötelezettség részletes, gyakorlati feldolgozása a SolarPort oldalán olvasható: Töltőpont-kötelezettség 2027-től: mire készüljön egy céges parkoló?
Tájékoztató jelleggel. A cikkben szereplő darabszám- és teljesítményértékek az irányelv minimumára épülő modellszámítások, nem ügyfélprojektek adatai. A magyar végrehajtási szabályok még nem véglegesek; jogi kérdésben mindig a hatályos hazai jogszabály és a hatóság állásfoglalása irányadó.
A céges telephely eddig négy külön beruházási kérdést jelentett: a tetőre került-e napelem, kell-e töltő a parkolóba, érdemes-e tárolót venni, és mikor cseréljük az épületfelügyeletet. Az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) átdolgozott változata ezt a négy kérdést egyetlen menetrendbe rendezi – és ami még fontosabb, egyetlen közös pontra futtatja rá: a telephely hálózati csatlakozására. A SolarPort a héten a parkoló felől közelítette meg a témát. Most azt nézzük meg, mit jelent ugyanez a szabálycsomag, ha a teljes telephely energiarendszerét tartjuk szem előtt.
Miért most érdemes foglalkozni vele?
Az EPBD-t 2024-ben fogadták el, a tagállamoknak 2026. május 29-ig kellett volna átültetniük. Ez egyetlen országnak sem sikerült maradéktalanul: az Európai Bizottság 2026. július 15-én mind a 27 tagállamnak felszólító levelet küldött, és két hónapot adott a pótlásra. A csúszás azonban nem tolja el az uniós határidőket. A meglévő, nem lakáscélú épületekre vonatkozó első kemény dátum – 2027. január 1. – kevesebb mint száz nap múlva jön el.
A másik ok gyakorlati. Aki most tervez telephelyi fejlesztést – tetőfelújítást, csarnokbővítést, parkolóburkolást, fűtéskorszerűsítést –, az az EPBD szempontjából jó eséllyel „kiváltó eseményt” indít el. Ilyenkor egyszerre több követelmény is életbe léphet, és a sorrendjük sokat számít a költségben.
A menetrend: hét dátum egy táblázatban
Az alábbi összefoglaló a nem lakáscélú épületekre (iroda, csarnok, raktár, áruház, iskola, szálláshely) vonatkozó főbb uniós határidőket mutatja. A pontos hazai küszöbértékeket az átültető jogszabály rögzíti majd; a tagállamok szigoríthatnak, lazítani viszont nem lazíthatnak.
| Határidő | Terület | Kit érint | Mit kér az irányelv |
|---|---|---|---|
| 2024. dec. 31. | Épületautomatika (BACS) | Fűtés/klíma/szellőzés névleges teljesítménye 290 kW felett | Épületautomatikai és -vezérlési rendszer, ahol műszakilag és gazdaságilag megvalósítható |
| 2026. máj. 29. | Átültetés | Tagállamok | Nemzeti jogba ültetés (egyik tagállam sem teljesítette) |
| 2026. máj. 30. | Töltőpont | Új vagy nagyfelújított irodaépület | 2 parkolóhelyenként 1 töltőpont |
| 2026. máj. 30. | Töltőpont | Egyéb új vagy nagyfelújított nem lakáscélú épület | Előírt számú töltőpont, a többi hely műszaki előkészítése |
| 2026. dec. 31. | Napenergia | Új középületek és nem lakáscélú épületek, 250 m² hasznos alapterület felett | Napenergia-hasznosító rendszer, ha műszakilag alkalmas és gazdaságilag megvalósítható |
| 2027. jan. 1. | Töltőpont | Meglévő nem lakáscélú épület, 20 parkolóhely felett | 10 helyenként 1 töltőpont, vagy a helyek legalább 50%-ának védőcsövezése |
| 2027. dec. 31. | Napenergia | Meglévő nem lakáscélú épület 500 m² felett, nagyfelújításkor vagy engedélyköteles tető-, gépészeti munkánál | Napenergia-hasznosító rendszer (feltételekkel) |
| 2029. dec. 31. | Épületautomatika (BACS) | Fűtés/klíma/szellőzés névleges teljesítménye 70 kW felett | Épületautomatikai rendszer |
Forrás: 2024/1275/EU irányelv 10., 13. és 14. cikk; Európai Bizottság EPBD-összefoglalói. A hazai átültetés pontosíthatja.

Töltőpont: a 2027. januári minimum röviden
A legtöbb magyar céget érintő szabály a meglévő épületekre vonatkozik. Ha a telephelyhez húsznál több parkolóhely tartozik, 2027 elejétől két út közül kell választani: vagy minden tíz férőhelyre jut egy töltőpont, vagy a férőhelyek legalább felét védőcsővel készítik elő a későbbi kábelezésre. A töltő lehet normál AC vagy DC gyorstöltő, az irányelv ebben szabad kezet ad. Ha a parkolóban más célból már van használható védőcső, a Bizottság tájékoztatása szerint nincs további teendő.
A SolarPort cikke részletesen végigveszi, miért a „félig megcsinált” előkészítés a legdrágább végeredmény, és hogyan kell a védőcsövet a jövőbeli teljesítményhez méretezni. Itt csak egy dolgot emelünk ki: a két út nem egyforma energetikai terhet jelent. A védőcső ma szinte semmit nem vesz el a csatlakozásból, a töltőpont viszont azonnal teljesítményigényt teremt.

Napelem: a tető és a parkoló is a képbe kerül
Az irányelv 10. cikke a napenergiáról szól, és itt is van két dátum, amely a cégeket érinti. Az új, 250 m²-nél nagyobb nem lakáscélú épületeknél 2026. december 31. a határidő; a Bizottság üzleti összefoglalója szerint ez a gyakorlatban a 2027. január 1-től benyújtott építési engedélykérelmekre vonatkozik. A meglévő, 500 m² feletti nem lakáscélú épületeknél a határidő 2027. december 31., vagyis a 2028-tól induló nagyfelújításoknál, illetve engedélyköteles tető- vagy épületgépészeti munkáknál lép életbe a kötelezettség. Mindkét esetben feltétel, hogy a rendszer műszakilag alkalmas, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható legyen; az alkalmassági kritériumokat a tagállamok határozzák meg.
A parkolókat az irányelv külön is nevesíti: 2029 végétől az épülethez fizikailag kapcsolódó új, fedett parkolókra is vonatkozik a napenergia-követelmény. A Bizottság a napelem lehetséges helyei között a tető és a homlokzat mellett kifejezetten a fedett parkolót is felsorolja.
A gyakorlati következmény: aki 2027-ben tetőfelújítást vagy nagyobb gépészeti cserét tervez, annak nem elég a töltőpontokra figyelnie. Ugyanaz a projekt a napelemet is „behúzhatja”. A SolarPort cikke rámutat, hogy a két határidő – a töltőpont 2027 januárjában, a napelem 2027 decemberében – egyetlen éven belül van. A parkoló fölé épített napelemes fedés ráadásul ott termel, ahol a töltési igény keletkezik.
Épületautomatika: a harmadik, láthatatlan elem
A töltőpont és a napelem látványos. Az épületautomatika (BACS, building automation and control system) nem az, pedig az EPBD 13. cikke erre is határidőt szab. A 290 kW-nál nagyobb fűtési, klíma- vagy szellőzési teljesítményű nem lakáscélú épületeknek már 2024 végére kellett volna ilyen rendszer, a 70 kW felettieknek 2029 végéig kell. Ez a küszöb egy közepes irodaháznál vagy egy fűtött csarnoknál könnyen teljesül.
Miért fontos ez a töltés és a napelem szempontjából? Mert a BACS az a réteg, amely látja a telephely valós fogyasztását, és képes vezérelni azt. Ha a hőszivattyú, a klíma és a töltők ugyanabból a csatlakozásból élnek, akkor valakinek el kell döntenie, melyik kap áramot 14:00-kor, amikor az épület hűt, az autók töltenek, a napelem pedig termel. Ez nem műszaki részlet, hanem közvetlenül pénzkérdés.
Okos töltés: a töltő sem lehet „buta”
Az irányelv 14. cikke nemcsak a töltőpontok számáról szól. Előírja azt is, hogy az új és felújított épületekbe telepített töltők legyenek interoperábilisak, képesek okos töltésre, és – ahol indokolt – kétirányú (V2G) töltésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a töltőnek nyílt protokollon (jellemzően OCPP-n) keresztül vezérelhetőnek kell lennie: lassítani tud, ha az épület csúcsra jár, és gyorsítani, ha a napelem többletet termel.
A Bizottság adatai szerint egy autó átlagosan napi 23 órát áll, és 2030-ra a töltések 60–85 százaléka várhatóan magántöltőn – otthon vagy a munkahelyen – történik. A munkahelyi parkolóban álló autó tehát nem csak fogyasztó: rugalmas terhelés, amelyet órákon át lehet időzíteni. A kétirányú töltés témáját korábban a V2G-ről szóló cikkünkben jártuk körül.
A közös szűk keresztmetszet: a csatlakozási teljesítmény
A fenti négy követelményt egy dolog köti össze: mind ugyanazon a mérőponton lógnak. Egy meglévő telephely lekötött teljesítménye jellemzően a mai fogyasztásra van méretezve, némi tartalékkal. Ha ehhez hozzáadunk tíz 22 kW-os töltőt, az elvi csúcs 220 kW-tal nő – ennyi szabad teljesítmény ritkán akad.
A hálózatbővítés pedig nem csak pénzkérdés. Európa-szerte hosszú a csatlakozási sor; erről az IEA friss adatai alapján külön cikkben írtunk. Egy cég három eszközzel dolgozhat:
- Dinamikus terheléselosztás: a töltők összteljesítményét a telephely aktuális fogyasztásához igazítja. Ez a legolcsóbb lépés, és sok esetben elég is.
- Saját termelés: a napelem napközben csökkenti a hálózati vételezést, pont akkor, amikor a munkahelyi töltés zajlik.
- Energiatároló: puffert képez a csúcsok levágására, és a déli többletet este is elérhetővé teszi.

Energiatároló: mikor jobb, mint a hálózatbővítés?
A tároló szerepe akkor nő meg, amikor a töltési igény rövid, magas csúcsokban jelentkezik – például műszakváltáskor, flottaautók reggeli indulásakor, vagy ha DC gyorstöltő is kerül a telephelyre. A ChargeIt a héten számokkal vetette össze a tárolós puffert és a hálózatbővítést egy DC-töltőpark példáján: Tárolós puffer vagy hálózatbővítés?
A tároló méretezésénél két értéket kell külön kezelni: a kW-ban mért teljesítményt, amely a csúcsot vágja, és a kWh-ban mért kapacitást, amely meghatározza, meddig bírja. Ha a telephelyi csúcs rövid, nagy teljesítményű, de kis kapacitású rendszer is elég lehet; ha a napelem déli többletét estére kell átvinni, a kapacitás a döntő. Az energiatarolo.net erről szóló útmutatója a C-rate fogalmán keresztül magyarázza el a különbséget: kW vagy kWh?
Hol tart Magyarország?
A hazai átültetés még folyamatban van. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2026 februárjában útmutatót adott ki a végrehajtás támogatására. Ennek fő üzenete, hogy az EPBD keretrendszer: a tagállamoknak jelentős mozgásterük marad az ütemezésben és a végrehajtás módjában. A pontos magyar küszöbértékek tehát még változhatnak, az irány viszont nem: a telephelyi energetika elemei – töltés, napenergia, automatika – kötelező követelményekké válnak.
A kötelezettségszegési eljárás két hónapos válaszideje szeptember közepén lejárt. Ha a Bizottság nem elégedett a válaszokkal, indokolással ellátott véleményt küldhet – ez a következő lépcső. A vállalatoknak ebből annyi következik, hogy a hazai jogszabály akár rövid határidővel is megjelenhet, és kevés idő marad a felkészülésre.
Egy telephely, egy terv: így érdemes ütemezni
- Állapotfelmérés egy táblázatban. Parkolóhelyek száma, hasznos alapterület, fűtési/hűtési névleges teljesítmény, lekötött és ténylegesen kihasznált csatlakozási teljesítmény. Ebből a négy számból kiderül, melyik EPBD-határidő érinti a telephelyet.
- A felújítási terv átnézése. Ha 2026–2028-ban tető-, homlokzat-, gépészeti vagy burkolatfelújítás várható, az kiváltó esemény lehet. A töltő- és napelemes munkákat ehhez kell igazítani.
- Egy nyomvonal, több funkció. A parkoló felbontásakor a töltők, a napelemes fedés és esetleg a tároló kábelezése is menjen egy árokba, a jövőbeli teljesítményhez méretezve.
- Vezérelhetőség az első naptól. Csak OCPP-képes, okos töltésre alkalmas töltő kerüljön be, és a BACS vagy az energiamenedzsment-rendszer lássa a töltőket.
- A tároló döntés a végén jön. Először a terheléselosztást és a napelemet kell méretezni; a tárolónak az a feladata, hogy a maradék csúcsot és időbeli eltolást megoldja, ne az, hogy mindent helyettesítsen.
- Felmérés, nem katalógusajánlat. A csatlakozás, a talaj, a meglévő közművek és a parkoló geometriája nélkül nincs érdemi költségbecslés.
Mibe kerül a halogatás?
Konkrét összeget felelősen nem lehet mondani: a költség telephelyenként nagyon eltér. A kockázat szerkezete viszont jól látszik. Ha a töltőpont, a napelem és az automatika külön-külön, eltérő években valósul meg, a közös elemek – árok, burkolat-helyreállítás, kábelezés, elosztószekrény, forgalomtechnika, engedélyezés – többször is kifizetődnek. Ha a határidő közelében sok cég egyszerre kér kivitelezőt és hálózati bővítést, a kapacitás hamarabb elfogy, mint a türelmi idő. Franciaországban, ahol a nagy parkolók napelemes fedése már kötelező, pontosan ez a jelenség látszik; erről a SolarPort eredeti cikke is ír.
Van egy pozitív oldal is. A villanyautók száma nő: az EU-ban 2025 végén 12,3 millió elektromos személyautó és kisteher-jármű volt, és az új forgalomba helyezések 27 százaléka volt elektromos. Egy 2027-ben kiépített töltőpont nem a mai, hanem a következő évtized flottáját szolgálja ki, a mellé tett napelem és tároló pedig az ehhez szükséges áram árát teszi kiszámíthatóbbá.
Gyakran ismételt kérdések
Kötelező-e 2027. január 1-től töltőt telepíteni a céges parkolóba?
Az irányelv szerint a húsznál több parkolóhellyel rendelkező meglévő, nem lakáscélú épületeknél vagy töltőpontot kell létesíteni (10 helyenként egyet), vagy a helyek legalább felét védőcsővel kell előkészíteni. A töltő tehát nem feltétlenül kötelező, a választás a tulajdonosé. A végleges magyar szabályt az átültető jogszabály rögzíti.
Ha a telephelyen nincs felújítás, érint-e a napelemes kötelezettség?
Meglévő, 500 m² feletti nem lakáscélú épületnél az uniós szöveg a kötelezettséget nagyfelújításhoz vagy engedélyköteles tető-, illetve gépészeti munkához köti, 2027. december 31-i határidővel (a Bizottság szerint a 2028-tól végzett munkáknál). Felújítás nélkül ez a pont jellemzően nem indul el, de a hazai átültetés szigorúbb is lehet.
Mi az a BACS, és honnan tudom, hogy érint-e?
Az épületautomatikai és -vezérlési rendszer, amely méri és vezérli a fűtést, hűtést, szellőzést. Az irányelv a fűtési, klíma- vagy szellőzési rendszer névleges teljesítményéhez köti: 290 kW felett már most, 70 kW felett 2029 végétől kell. A gépészeti tervekben vagy a berendezések adattábláin megtalálható ez az érték.
Elég-e a terheléselosztás, vagy kell energiatároló is?
Kevés normál AC töltőnél és bőséges csatlakozásnál sokszor elég a dinamikus terheléselosztás. Tárolóra akkor van szükség, ha a csúcsok rövidek és magasak (például DC gyorstöltő vagy flottaindulás), vagy ha a napelem déli többletét estére kell átvinni. A döntést mért fogyasztási adatokra kell alapozni.
Mikor lesz meg a magyar jogszabály?
Ma még nincs pontos dátum. A Bizottság 2026 júliusában mind a 27 tagállammal szemben eljárást indított az átültetés hiánya miatt, ezért a hazai szabályozás megjelenése várható, de az időpontja és a részletei még nem ismertek.
Összegzés
Az EPBD nem egy újabb töltős szabály, hanem a telephelyi energetika menetrendje. A töltőpont, a napelem, az épületautomatika és a tároló ugyanarra a csatlakozási pontra fut rá, ezért érdemes egy tervben kezelni őket. Aki most a legközelebbi határidőre, 2027 januárjára készül, az a következő négy év kötelezettségeinek egy részét is előkészítheti ugyanazzal a munkával.
A téma részletes, gyakorlati feldolgozása a SolarPort oldalán olvasható: Töltőpont-kötelezettség 2027-től: mire készüljön egy céges parkoló? – benne a védőcső-méretezés buktatóival, a 30 százalékos lefedési korláttal és a francia példával.
Források
- SolarPort Tudástár – Töltőpont-kötelezettség 2027-től: mire készüljön egy céges parkoló? (2026. szeptember 21.)
- EUR-Lex – (EU) 2024/1275 irányelv az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)
- Európai Bizottság – The Commission calls on EU countries to transpose the reinforced rules on the energy performance of buildings (2026. július 15.)
- Európai Bizottság – Sustainable mobility and buildings
- Európai Bizottság – Solar energy in buildings
- eGov Hírlevél – Útmutató az EPBD magyarországi átültetéséhez (MEHI, 2026. február)
Egy telephely, egy energiaterv.
Nézze meg a céges EV-töltő és a napelemes carport megoldásainkat, vagy kérjen felmérést.

